10 Iyyar 5784
2024-05-18

 

Galéria - Fordítások Ninahakuddu

Sumér irodalmi szövegek angolról magyarra fordítva.

Gilgameš és Ḫuwawa (A verzió) az elektronikus sumér irodalmi adatbázisban. (etcsl)

Gilgameš és Ḫuwawa (A verzió)
fordította: Ninahakuddu

1-3. Most az úr egyszerre elhatározta útnak indul a hegyre, ahol a férfi él; Gilgameš elhatározta elindul a hegyre ahol a férfi él. Beszélt a szolgájához Enkiduhoz:
4-7. "Enkidu, amióta az ember nem tud túljutni az életnek a végső célján, én útnak akarok indulni, be a hegyekbe, megalapítani ott a hírnevemet. Ott, ahol a hírnév megalapozott lehet, én létre fogom hozni a hírnevemet; és ahol nincs hírnév ott meg lehet alapítani, én meg fogom alapítani az istenek hírnevét."
8-12. Enki szolgája válaszolt neki: "Uram, ha ma elmész, útnak indulsz a hegyekbe, arról Utunak tudnia kellene tőlünk. {(1 ms. adds:) Ha elmész, útnak indulsz a Cédrus-döntőnek a hegyeibe, arról Utunak tudnia kellene tőlünk.} Utunak, ifjú Utunak, arról tudnia kellene tőlünk. Egy elhatározás, ami vonatkozik a hegyekre Utu ügye. Egy elhatározás ami vonatkozik a Cédrus-döntőnek a hegyére a fiatal Utunak az ügye. Erről Utunak tudni kellene tőlünk."
13-16. Gilgameš {előkészített} {megfogott} egy fehér gidát. {Megragadott egy barna gidát, egy áldozati állatot, lezárta az ő lélegzetét.} {Ő ..... egy barna gidát.} A kezébe egy szent pálcát tartott az orra előtt, ahogy megszólította Utut a Mennyből:
17-18. "Utu, megyek, útnak indulok a hegyekbe! Lehetnél a segítőm! Megyek, útnak indulok a Cédrus-döntő hegyeibe! Lehetnél a segítőm!"
19-20. Utu válaszolt neki a mennyből: "Fiatalember, nemes vagy már a saját jogodon -- de mit akarnál a hegyekkel?"
21-33. "Utu, van némi mondandóm neked -- egy szó a te füledbe! Köszöntelek téged -- kérlek figyelj! A városomban az emberek meghalnak, és szívük tele van bánattal. Az emberek elveszettek -- hogy az rémülettel tölt meg engem. Nyújtogattam a nyakamat a városfal felett: a holttestek a vízben a folyót szinte kiárasztja. Ez az, amit én látok. Hogy ez fog történni velem is -- ahogy a dolgok állása szerint van. Senki sem elég magas, hogy elérje a Mennyet; senki sem érhet elég messzire, hogy nyújtózzon a hegyek felett. Mióta az ember nem tud túljutni az élet végső célján, én elakarok indulni a hegyekbe, megalapozni a hírnevemet ott. Ahol a hírnév megalapozható, ott én meg fogom alapítani a hírnevemet; és ahol nincs hírnév lehet hírnév ott, én meg fogom alapítani az istenek hírnevét."
34-47. Utu elfogadta az ő könnyeit mint megfelelő ajándékot. Ahogy egy könyörületes személyhez illik, részvétteljesen fordult hozzá: "Most ott van hét harcos, egy egyedülálló anya fiai. Az első, az ő legidősebb fivérük, oroszlán mancsú és sas karmú. A második egy ..... kígyó, .... A harmadik mint egy sárkánykígyó, ..... A negyedik lobog a tűzzel ....... Az ötödik egy ..... kígyó, ...... A hatodik {(1 változatból hozzáadva:) egy kígyó, ami ..... a lázadó földeket a dombságban,} legyőzi a hegyek szélénél {mint egy szétzúzó áradás} {(1 változatból hozzáadva:), az árvíz ami szétrombol mindent}. A hetedik ..... felvillan, felragyog, mint a villám, és nem tudja senki eltéríteni {azt} {(1 kéziratból hozzáadva) annak az erejét}.
4 sor töredezett}
2 sor töredezett {...... királyság ..... Niszaba adományozott ..... továbbá ..... rád. Ők ...., és ismerik az útvonalakat a földön. Ők segíteni fognak a keresésedben az út .....} Ők fognak vezetni téged a helyre a hegyekbe, ahol a hajókat (partra) húzzák a vízből! {Ifjú Utu, a harcos, ezt a hetet Gilgamešnek adta. Ezt a hét harcost a fiatal Utu, Gilgameš úrnak adta.} A Cédrusfák férfija megtelt örömmel; Gilgameš úr örömmel eltöltött."
48-51. Városában megszólaltatta a kürtöt az egyedülálló férfiaknak; hasonlóképpen másodszor egyidejűleg felszólította őket. "Akinek van háznépe, menjen a háznépéhez! Akinek van anyja menjen az anyjához! Nőtlen fériak, típusra mint én (ötven közülük) kövessetek engem az oldalamon!"
52-60. Akinek csak volt háznépe, ment a háznépéhez. Akinek csak volt anyja, ment az anyjához. Nőtlen férfiak, típusra olyan mint ő (Gis) -- ötvenen voltak ezek -- követték őt az oldalán. A patkolókovácshoz vitt az útja, és kiosztotta azokat ..... fegyvereket és baltákat, a harcosok erejét. Azután a mélységesen árnyékos kertbe ment, ahol ledöntötte a ében(?) fákat, és ḫalub fákat, barackfákat, és a puszpángot. Ő ..... a polgártársainak, akik vele mentek. {Harcosok, egy egyedülálló anya fiai ......} Az elsőnek, a legidősebb fivérüknek, oroszlánmancsa és sas karma van. Ők vezetik majd őt a helyre a hegyekbe, ahol a hajókat (partra) húzzák a vízből.
61. Áthaladt az első hegyláncon, {de az ösztöne nem tudta vezetni, hogy felfedezze a cédrusokat ott.} {A cédrusokat nem tudta megragadni a figyelme.} Áthalad a második hegyláncon, de a cédrusokat nem tudta megragadni a figyelme. Áthalad a harmadik hegyláncon, de a cédrusokat nem tudta megragadni az ő figyelme. Áthalad a negyedik hegyláncon, de a cédrusokat nem tudta megragadni a figyelme. Áthalad a ötödik hegyláncon, de a cédrusokat nem tudta megragadni a figyelme. Áthalad a hatodik hegyláncon, de a cédrusokat nem tudta megragadni a figyelme.} {(egy másik töredékből hozzáadva)
ismeretlen számú sor eltűnt.
Áthaladt a harmadik hegyláncon, de az ösztöne nem tudta vezetni, hogy fellelje a cédrusokat ott. Áthaladt a negyedik hegyláncon, de az ösztöne nem tudta vezetni, hogy felfedeze a cédrusokat ott. Áthaladt az ötödik hegyláncon, de az ösztöne nem tudta vezetni, hogy felfedezze a cédrusokat ott. Áthaladt a hatodik hegyláncon, de az ösztöne nem tudta vezetni, hogy felfedezze a cédrusokat ott.}
62-67. Amikor áthaladt a hetedik hegyláncon, az ösztöne vezette őt, hogy megtalálja a cédrusokat. Nem kellett tovább kérdeznie, sem tovább keresnie. Gilgameš úr elkezdte kivágni a cédrusokat, {Míg Enkidu levágta az ágaikat, ..... Gilgamešnek.} {Míg Enkidu ...... az ágaikat, és az ő (polgár)társai .....} {.......nak, Enkidu .....} ...... azokat halomba rakták. {Ḫuwawa .....} {Félelmetes kisugárzással közeledett, függesztette ....... ellen.} {míg Enkidu levágta a fákat és az özvegyasszony fiai akik vele jöttek, halomba hordták azokat. Mióta, a ..... miatt, Ḫuwawa megijedt a búvóhelyén Gilgameštől (Bilmeš-ga), kezdte szétsugározni a félelmét ....}
68-75. Gilgamešt hatalmába kerítette az álom, és az ...... mint hatalmas vágy hatott Enkidura. Polgártársai akik vele jöttek hadonásznak a lábainál mint kölyökkutyák. Enkidu felébredt álmából, borzongató álmából. Megdörzsölte szemeit; hátborzongató csend volt mindenhol. Megérintette Gilgamešt, de nem tudta felkelteni. Szólt hozzá, de ő nem válaszolt.
76-84. "Te aki elaludtál, te aki elaludtál! Gilgameš, Kulab fiatal ura, meddig fogsz aludni? A hegyek homályossá válnak, ahogy az árnyékok leesnek rájuk; az esti szürkület fekszik föléjük. Büszke Utu már elment az ő anyjának, Ningalnak a kebelére. Gilgameš meddig fogsz aludni? Városod fiainak, akik veled jöttek nem kellene várniuk a dombok lábainál. Az ő anyjuknak nem kellene fonalat sodorni a városod terén."
85-89. Betaszította azt az ő jobb fülébe (a szavakat); beborította őt a támadó szavaival mintha egy ruhával {ráterítette azokat, mint ágyneműt. {felszedett} {felvett} a kezébe egy ruhát harminc sékelnyi olajból és {eláraztotta} {dörzsölte} azt Gilgameš mellkasára. Akkor Gilgameš felállt mint egy bika a hatalmas földön. Hajlítja a nyakát lefelé, ráordított:
90-91. "Saját anyámnak Ninsumunnak és atyámnak, szent Lugalbandanak az életére! Újra olyanná váltam mintha saját anyámnak lágy ölében szenderegtem volna?"
92-95. Másodszor szólt neki: "Anyám Ninsumun és atyám, szent Lugalbanda életére! Amíg felfedezem, vajon az a személy ember volt vagy isten, én nem fogom a lépéseimet visszairányítani a városomba, melyet irányítottam a hegyekbe."
96-97. A szolga próbálja javítani a helyzetet, próbálja elérni, hogy az élet vonzóbbnak tűnjön, válaszolt a királyának:
98-106. "Királyom, igazán még nem láttad azt a személyt, nem kellene, hogy bosszantson téged. -- De ő bosszant engem -- engem, aki láttam őt ezelőtt. Kötekedő szája egy sárkány gyomra; arca egy oroszlán fintora. Mellkasa mint egy dühöngő áradás; senki sem {mer közeledni} {senki sem tud elmenekülni abból} a szemöldöke, az elpusztítja a nádágyakat. Egy emberevő oroszlán, soha nem törli le a vért a szájáról.}
1 sor töredékes ...... egy oroszlán, egy holttest evő, soha nem törli le a vért
3 sor töredékes Utazz tovább, királyom, fel a hegyekbe! -- de én vissza fogok menni a városba. Ha beszélek anyádnak rólad "Ő él!", ragyogni fog. De később mondani fogom neki rólad "Ő halott!", és ő biztosan zokog {feletted} {keservesen}. {...... válaszolt ......nak:}
107-116. Nézd Enkidu, két embert együtt nem lehet elpusztítani! Egy horogkampó(?) (ma-da-la) nem tud elsüllyedni! Senki nem tud keresztülvágni egy háromrétegű öltözéken(?). A víz nem tud tisztítani senkit távol, a falról! A tüzet a nádházban nem lehet eloltani. Te segítesz nekem, és én segíteni fogok neked -- mit tud bárki tenni ellenünk akkor? Amikor az elsüllyed, amikor az elsüllyed, amikor a magan hajó elsüllyed, amikor a magilum bárka elsüllyed, akkor legalább a hajó életmentő horogkampója {kimentett} {nem megengedett, hogy elsüllyedjen}! Gyerünk, rajta jussunk el utána és kapjunk egy pillantást tőle!"
117-119. "Ha mi követjük őt, ott lesz rémület! Ott lesz rettegés. Fordulj vissza! Ott lesz vér! Ott lesz vér! Fordulj vissza!"
120. "Bármit gondolhatsz -- gyerünk, kapjunk utána!"
121-125. Mielőtt egy férfi megtudja közelíteni benn éppen hatvanszor hat yardra (kb. 330 méter), Ḫuwawa már eléri a házából a cédrusok között. Mikor ránéz valakire, az a halál nézése. Mikor a fejét rázza valakire, az a mozdulat a szemrehányás teljessége. {Mikor beszél valakinek, nem kell meghosszabbítani a szavait} "Te lehetsz csendes fiatalember, de soha nem fogsz újból visszatérni anyádnak a városába, aki szült téged!"
126-129. Félelem és rettegés terjed keresztül izomzatán és lábain {az övén} {Gilgamešén}. Nem tudja mozdítani(?) a lábait a földön; a lábának a nagykörme beakadt ..... az ösvényen(?). Az oldalánál ...
130-135. (Ḫuwawa megszólította Gilgamešt:) "Tehát most eljöttél, a mindent átfogó hatalom jogarának hősies hordozója! Isteneknek nemes dicsősége, dühös bika, a harcra készen álló! Anyád jól tudta, hogyan szüljön fiakat, és dajkád tudta jól, hogyan tápláljon gyerekeket az emlőjén! Ne félj, nyugtasd a tenyeredet a földön!"
136-139. Gilgameš kezét a földön nyugtatta, és megszólította Ḫuwawát: "Anyámnak, Ninszumunnak és atyámnak, szent Lugalbandának életére! Senki sem tudja igazán hol élsz a hegyekben; ők szeretnék tudni hol élsz a hegyekben. Elhoztam ide neked En-me-barage-sit, az én nagy nővéremet, hogy feleséged legyen a hegyekben."
140-144. És újra megszólította őt: "Anyámnak Ninszumunnak és atyámnak, szent Lugalbandának életére! Senki sem ismeri igazán hol élsz a hegyekben; szeretnék ismerni, hol élsz a hegyekben. Ide elhoztam neked Ma-turt, az én kicsi nővéremet, legyen ágyasod a hegyekben. Add át egészen a rémületeidet nekem! Atyafiddá akarok válni!
145-148. Akkor Ḫuwawa átadta neki első rémületét. (Juttat neki a félelmetességéből.) Gilgameš polgártársai, akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.
148A-148K.
{Több variáció megőrizta a 145-148. sorok mintájára épített, kidolgozott, ismétlődő elbeszélést. Néhány megőrizte az ismétlődések egy rendkívül rövidített formáját. Az ismeretlen variációk közül az eredetihez hozzáadtak legalább 53 sort (egy másik töredék egy ismeretlen eredetiből egy rövidített verziót ad ezekből, a szövegben kicserélve a ni = félelem, rettegés, félelmetesség, rémséges, kisugárzás /az angol fordításban "terror"/ szót a me-lem kifejezésre = az isteni erő félelmetes ragyogása.)}
És újra megszólította őt: "Anyám Ninszubun és atyám, szent Lugalbanda életére! Senki sem ismeri igazán hol élsz a hegyekben, ők szeretnék ismerni hol élsz a hegyekben, Ide elhoztam a hegyekbe neked (a következő sor lefordítatlan: [148E. kur-ra hu-mu-ra-ni-DU-en]) ...... nem tudnék-e közeljutni hozzád és a családodhoz? Csak add át nekem a te félelmedet! Rokonoddá akarok válni." Akkor Ḫuwawa átadta neki (juttatott belőle) a második félelmét. Gilgameš polgártársai akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.}
148L-148V. {És harmadszor is megszólította őt: "Anyám Ninszubun és atyám, szent Lugalbanda életére!" Senki nem ismeri igazán, hol élsz a hegyekben; ők szeretnék ismerni, hol élsz a hegyekben. Ide a hegyre elhoztam neked egy kis eša lisztet -- az istenek áradását! -- és egy víztömlőt hűvös vízzel. Nem tudnék közeljutni hozzád és a családodhoz? Add át egészen a félelmeidet nekem! Én a rokonoddá akarok válni!" Akkor Ḫuwawa átadta neki (juttatott belőle) a harmadik félelmet. Gilgameš polgártársai akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.}
148W-148FF. {És negyedszer is megszólította őt: "Anyám Ninszubun és atyám, szent Lugalbanda életére!" Senki nem ismeri igazán, hol élsz a hegyekben; ők szeretnék ismerni, hol élsz a hegyekben. Ide elhoztam neked egy nagy cipőt a nagy lábaidra. Nem tudnék-e közeljutni hozzád és a családodhoz? Egészen add át a félelmeidet nekem! Atyafiddá akarok válni!" Akkor Ḫuwawa átadta neki (juttatott belőle) az ő negyedik félelmét. Gilgameš polgártársai akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.}
148GG-148PP. {És ötödszörre is megszólította őt: "Anyám Ninszubun és atyám, szent Lugalbanda életére!" Senki nem ismeri igazán, hol élsz a hegyekben; ők szeretnék ismerni, hol élsz a hegyekben. Ide a hegyre hoztam neked apró cipőket a te apró lábaidnak. Nem tudnék közeljutni hozzád és a családodhoz? Egészen add át a félelmeidet nekem! Atyafiddá akarok válni!" Akkor Ḫuwawa átadta neki az ötödik félelmét. Gilgameš polgártársai akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.}
148QQ-148AAA. {És hatodszorra is megszólította őt: "Anyám Ninszubun és atyám, szent Lugalbanda életére!" Senki nem ismeri igazán, hol élsz a hegyekben; ők szeretnék ismerni, hol élsz a hegyekben. Itt hoztam neked kristálykövet és lapis lazurit -- a hegyekből. Nem tudnék-e közeljutni hozzád és a családhoz? Egészen add át a te félelmeidet nekem! Rokonoddá akarok válni!" Akkor Ḫuwawa átadta neki a hatodik félelmét. Gilgameš polgártársai akik vele jöttek, elkezdték lenyesni az ágakat és összekötözték azokat, azért, hogy lefektessék azokat a dombok lábánál.}
149-151. Amikor Ḫuwawa végül átadta neki a hetedik félelmét, Gilgameš önmagát Ḫuwawa mellett találta. Ő {fokozatosan odalépett hozzá} .... mögé, ahogy csinálja ........ kígyóval. Úgy tesz, mintha csókolná őt, de viszont bevágott az arcába az öklével.
152. Ḫuwawa a fogát vicsorította rá {hozzáadva:) szemöldökét ráncolja rá} {(Urból két variációból 8 sor hozzáadva:) Ḫuwawa megszólította Gilgamešt: "Hős .... hamisan cselekszel!" Közülük kettő ... rajta .... .... a harcos az ő lakóhelyéből .... mondta neki, "Ülj le!" Ḫuwawa az ő lakóhelyéből ..... mondta neki, "Ülj le!" A harcos leült és sírni kezdett, könnyeket hullajt. Ḫuwawa leült és sírni kezdett, könnyeket hullajt. Ḫuwawa ..... védekezés ..... Gilgamešnek.} {(két másik variácóból hozzáadva két sor:) (Egy kötelet dobott köré, ahogy egy foglyul ejtett vad bika köré. Felkötötte a karjait mint egy foglyul ejtett embernek. {egy változatból hozzáadva további egy sor:) {Ḫuwawa sírt, ......}}
153-157. {Rángatta Gilgameš kezeit.} {"Gilgameš, hagyj menni!"} "Beszélni akarok Utuhoz!" "Utu, én soha sem ismertem anyát, aki szült engem, sem apát, aki felnevelt engem! A hegyekben születtem -- te neveltél engem! Még Gilgameš esküdött nekem az égre, földre, és a hegyekre."
158-160. Ḫuwawa megragadta Gilgameš kezét és földre borult előtte. Akkor Gilgameš nemes szíve megkönyörült rajta. {Gilgameš megszólította Enkidut} {(változatban:) Megszólította szolgáját, Enkidut}:
161-162. "Enkidu, hagyd a foglyul ejtett madarat haza menekülni! Hagyd a foglyul ejtett férfit visszatérni anyja ölelésébe!"
163-174. {Enkidu válaszolt Gilgamešnek} {Enkidu, a szolgája válaszolt}: "Most gyere, mindent felölelő hatalom jogarát hordozó! Istenek nemes dicsősége, dühös bika, harcra mindig készen álló! Fiatal Gilgameš, Urukban kedvelt, anyád tudta jól, hogyan szüljön fiúkat, és dajkád tudta jól, hogyan tápláljon gyerekeket! -- Az ember annyira emelkedettek és mégis híján van a {megértésnek} {ítélőképességnek} majd gyötri nélküle a sors, míg valaha megérti mi a sors. Maga az elképzelés, hogy egy foglyul ejtett madarat haza kellene menekíteni vagy egy foglyot hagyni kellene visszatérni anyja ölelésébe! -- Akkor te magad soha nem térsz vissza anyavárosodba hogy hordozzon téged! {Egy fogoly harcost szabadon engedni! Egy foglyul ejtett főpap ...... a ğiparhoz! Egy foglyul ejtett gudug pap visszatette hajának a parkóját! ...... valaha, valaha ......?
2 sor töredékes ..... figyelme szavainak ......}"
175-177. Ḫuwawa válaszolt Enkidunak: "Enkidu, a beszéded olyan gyűlöletes {ellenséges} szavak ellenem, őneki! Te bérelt, aki alkalmazott vagy az élelmedért! Te aki utána jössz tovább, -- {olyan gyűlöletes szavak a beszéded hozzá.} {Miért beszélsz olyan gyűlöletes szavakkal neki?}"
2 sor töredékes
178-180. Ahogy Ḫuwawa így beszélt hozzá, {Enkidu, düh és harag teljességében, elvágta a torkát} {(Nippurból:) ők elvágták a torkát}. {Helyezte} {(variációból:) Dobta} Fejét egy bőrzsákba {(Nippurból:) tették.}
181-186. {Beléptek Enlil elé. Miután megcsókolták a földet Enlil előtt, ledobták a bőrzsákot, kiborították a fejét, és azt Enlil elé helyezték. Mikor Enlil meglátta Ḫuwawa fejét, dühösen mondta Gilgamešnek} {(181-186. sorok helyettesítve egy változatból:) Ők Enlil és Ninlil elé hozták azt. Mikor Enlil közeledett(?) ..... az ablakhoz(?) ment és Ninlil kiment ...... Mikor Enlil Ninlillel visszatért(?),}
187-192. "Miért cselekedtetek így? {...... cselekedtetek ......?} {Az volt a parancs, hogy az ő neve törlendő a Földről?} {Ő ült volna előtted!} {Ült volna ....., ......} Ő ette volna a kenyeret, amit te eszel, és itta volna a vizet, amit te iszol! {Tisztelt volna ..... téged!} {Ḫuwawa -- ő ...... tisztelt!}" Enlil a helyéről elosztotta Ḫuwawa mennyei kisugárzását ......nak.}
193-199. (a következő sorok amiben a különféle kisugárzások vannak elosztva rendkívül összekevert a táblákon; a következő rész egy kiegyezés eredménye:)
Ḫuwawa első kisugárzását a mezőknek adta. A második kisugárzását a folyóknak adta. Harmadik kisugárzását a nádágyaknak (nádasok) adta. Negyedik kisugárzását az oroszlánoknak adta. Az ötödik kisugárzását a {palotának} {(másikban:) adós-rabszolgáknak} adta. A hatodik kisugárzást az {erdőknek} {(máshol:) a domboknak} adta. A hetedik kisugárzást Nungalnak (a foglyok istennője) adta.
200. {....... az ő félelme ....} {..... a kisugárzások maradéka ...... Gilgameš .....}
201-202. {Erős Egyetlen, Gilgameš {aki kedvelt!} {Legyen hála! Enkidu, legyen hála}! Niszaba, legyen hála!} {Ḫuwawa, ......! ....... kedvelt, ...... ! Enkidu, legyen hála .....!}

Vége

 

vissza a lap tetejére